Szombat 19, piac és napozás

Már a hajnali kávé elfogyasztásánál láttam, derült időnk lesz. Ennek ellenére nem változtattunk a programon, a piacra akartunk menni. Múlt héten nem voltunk, akut halacska elvonásban szenvedtünk. Reggel tettünk, vettünk, semmi érdemleges.

Összeszedtük magunkat. Rájöttem, hogy a délelőtti sétával az a gond, hogy mire elindulunk, hiába van 9-10 óra, a Khaled már elég fáradt. Ment is a szolid botrány a metrón. Nem volt vészes, de egy nő viccből (előtte rám kacsintott) rászólt mérgesen, hogy maradjon csöndben, nem lehet itt így viselkedni. Na a papírkutya, egyből behúzta fülét-farkát. Az a gond, hogy ő hiába undok a népekkel, azok csak bazsajognak, tyutyujgatják. Hiába mondom én, hogy ezt nem szabad, meg jaj de szomorú a néni hogy megrúgta, leköpte, ha a néni vihog mint a fakutya. Persze nekem is röhögnöm kell, vihar a biliben, elég komikus, mikor felszívja magát a kisdugódani:)))

Megúsztuk, húztunk is kifele. A zöldségpiac járható babakocsival, oda együtt mentünk. A húsért, halért viszont Adrit küldtük, mi elballagtunk addig a fűszereshez, aztán a kisállatbolthoz. A téren találkoztunk, ragyogó napsütés 2000 galamb és a hozzájuk tartozó nagy mennyiségű fekália társaságában.
Romantikus volt...

A Khaled elfogyasztott egy kiló mandarint. Ehhez egy ponton le is kellett csücsülni...

 Békésen tisztogatjuk...

Aztán úgy vágott orrba a mandarinnal, hogy azt hittem...

A természet még mindig zöldell...

Rohantunk haza, metrón elkülönítés, villámtempójú ebédfőzés. Megint tintahal volt, asszem ez a kedvencem, de a fiúk is lapátolták. Khaledka lepihent, aludt is majd két órát. 

Realizáltam, hogy 3 db pelenka van itthon. Akkor irány a bolt. Ha már úgyis lemegyek, veszek egy kis margarint, sütök kossuth kiflit. A boltban lézengtem, nem-nem az emeletre nem kell mennem, szuper.

Hazaérve elkészítettem a finom kis süteményt. Nézem, nézem, bazdmegkucspiroska a PELENKA!!!!!

Nem baj, úgyis akartam még később sétálni. Felajánlottam több lehetőséget, de semmi sem tetszett a Főszarfejnek. Az idő szaladt közben, na mondom akkor csak ide a térre. Na hát az aztán kizárt, hogy ő erre a térre lemenjen. Na bazdmegadriano, fogtam a gyereket és lementünk ketten, mert hát úgyis erről álmodoztam. Ja még azt is mondta, hogy ha nekem annyira van kedvem, akkor csak menjek, de neki nincs kedve, akkor mért kéne menni?. Hát mondom nekem máshoz sincs kedvem, mint ezen a téren csellengeni, már legalább egy napja nem voltam ott, tisztára elvonási tüneteim vannak. Nem érti, mindegy. 

Útba ejtettük a Carrefour-t, vettünk csodás nadrágpelenkát, Bob The Builder-est. Az is kész volt. A boltba ritkán megyünk gyalog, de akkor ketten vagyunk felnőttek. Eme ritka alkalomtól teljesen beindult (tudja ő, hogy vásárolni és őt lefogni egyszerre nem lehet), lehetetlen volt megfékezni, visongott gyönyörűségében. Nem részletezem, de miután kiszedtem a szappanokat több bevásárló kosarából, az almát az Ő szájából, elnézést kértem a pénztárostól akinek megnyomott egy nagy piros gombot a gépén, sőt mindenkitől akinek nekiment, esetleg megpaskolt, nem is éreztem olyan soknak azt a 20 EUR-t, amit 40 db pelusért kifizettem:)))

Hazafelé sem volt könnyebb, másodpercenként megállunk, ecsetelem a véres statisztikákat kocsi alá szaladt öntudatlan gyermekekről. Érti egyébként, mutatja AUTÓ (ezt kérem így mondja:))), WAWA! Na igen, mondom, olyan WAWA lesz, hogy olyat Pocoyo még nem látott. Megfogod a kezem, úgy megyünk! Bólint, oké, megfogja, kirántja, 180 fokos fordulat és rohanás:)))

Viszont egy ruhabolt előtt elkapta 3 unatkozó eladó. Teljesen begőzöltek, szorongatták, sivítottak. Ez játszotta nekik a durcást, aztán dobta a csókot a libáknak, azok meg sípolni kezdtek. Tiszta szégyen, felnőtt emberek. Ennél még a kispusztító is szalonképesebb:)

Legényszöktetés nélkül épségben megúsztuk. Nem értem mi baja Adrinak ezzel a programmal.:)))

Amiért ilyen jól viselkedett egész nap (a fél liter étolajat már elfelejtettem, amit a szekrénybe öntött, valamint a harisnyájába felszívva végighurcolt a lakáson), megkapta az újabb 1 EUR-os csodát: felhúzható repülő, zöld-rózsaszín pályával...

Pocoyo csodás új pelenkájában, reméljük beválik:) Kényelmesebbnek tűnik, oldalt nem gyűrődik úgy össze, és a hasmántról sem csúszik le annyira. Bár ilyen csülkökre nem árulnak ortopéd pelenkát sajnos:)))

Technikai k.o.!

A végére két kis ajándék, számomra is meglepetés volt az imént. Hogy mikor? hogyan? Rejtély:)))

Vajon ki készítette? 1. Macgyver 3. Barney függő Cybergyerek 2. André Kertész