Csütörtök 3, újabb körök és bacik

Reggelre már mindenki elborított a mediterrán megfázás (értsd takony). Többé kevésbé még álljuk a sarat, de úgy látszik a Khaled igen erős mutánst fejlesztett ki. Felváltva öblögetjük tengervízzel az orrunkat. 

Gábi szerint a Barney nagyon jó babysitter és olcsó is, ne panaszkodjam rá. Igaza van, békében megittunk a kávénkat, míg Barney a szobában tartotta a frontot. 

 

nemecsek ernő új cipője...

Reggelire Adri is előkószált, felöltöztünk és elindultunk sétálni. Már egy ideje fixírozunk egy jóképű kávézót. Hosszabb magyarázatot igényelt a presszó és hosszú kávé megrendelése. Mondom Long caffé! 'What?' Lungo, Big, Double! 'Frappé?', Nada!, nem értette, de Adri egy olasz huszárvágással mégis kicsikarta a megfelelő eredményt. Diskurálgattunk egy órácskát, üdítő volt. Aztán Adrinak indulni kellett, én beugrottam a boltba.

A gyermek nem panaszkodott, nyugtázta, hogy visszatértem. Közben Gábival elkészítették a finom lencsefőzeléket, ala hazai ízek. 

Korán volt az ébresztő ma is, így evés után azonnal szieszta üzemmódra váltottunk mind.

Ébredés után irány a nagyváros. Meg kellett állapítanunk, hogy az amúgy vérszipoly árusok a Monastiraki környékén, a legfinomabb és majdnem legolcsóbb portákét árulják gyümölcsfronton. 

Thissioig mentünk metróval és az ókori agóra mellett elsétáltunk a tetthelyre. 

Itt jártunk már tegnap is, de valamiért Hadrianus könyvtárának kerítése, lépcsője, különösen tetszik a Khalednak. Itt zaklatja az üldögélőket, maga is leül és utasítgat mindenkit. Valamint tuti biztos, hogy az ellenkező irányba húz, mint menni szeretnénk. Muszáj volt elszakadni, mert a piacra is készültünk. Egyenesen végig az Athina utcán, ami csak egy croissant-tal és a zenélő távirányítóval volt kivitelezhető. Vettünk ezt azt, Gábi is megcsodálta az impozáns pultokat, fűszeres standokat. A halpiacot a kedvéért kihagytuk, már a szagok is megviselték.

Bevásárló körutunk végére, még beillesztettük az 1EUR boltot, mert a Khaled eltörte a gyönyörű legós műanyag bögréjét. Nem tudom miként csinálta, mert törhetetlennek látszott. Bögre mindenestre nem volt, hazaindultunk. Engedélyt kapam, hogy egyedül mehessek a boltba otthon, ki is használtam a ritka lehetőséget. Csodás volt a boltosok és vásárlók megvető, illetve szánakozó pillantásaitól való menekülés (és a gyerek ordibálása miatti frusztráció) helyett, hanyagul nézelődni, mert önmagamban, nem értem el senki ingerküszöbét. Ezek az élet valódi örömei:)))

Vacsora, játék, fürdés. Egyenlőre nem sikerült jobb fotót csinálni a zsákról. Este sötét van, vakuzni nem akarok, reggel pedig azonnal leveteti. De egyre jobban elviseli, hamarosan lefotózhatom.