Meglepetés lesz...

2012. március 27., kedd

Visszaszámlálás 3. - Kedd 27.

Rendhagyó bejegyzések következnek. Nemr-Aly Khaled Adrián pénteken lesz 2 éves, de ezt nyilván mindenki tudja. A parlament holnap veszi napirendre a nemzeti ünnepé nyilvánítást. Addig is, míg a hivatalos ünnepségek el nem kezdődnek, utazzatok velem az időben. Lássuk mi is történt Büdösúrral az elmúlt majdnem két évben.

Bár igaz, hogy életjeleket már március 30-a előtt is határozottan adott. Például szokatlan módon faltam a vajas párizsis zsömléket, illetve aludtam el járműveken, függőágyakban. Már gyanakodhattam volna, de nem tettem... 
Ezt a figyelmetlenséget később irtózatos rugásokkal bosszulta meg. Jó alku, inkább ez mint a szédülés és folyományai. A lényeg mégiscsak azon a napos március végi delelőn kezdődött...



Neve természetesen elírva:)

És íme ő, a majomember, rondábbat kívánni se lehetett volna...


Hamar elkezdte a kikupálódást, tagadhatatlan...


Első sétája...




Kutyák iránti szeretete  is megnyilvánult már igen zsenge korában...



Az evéssel kapcsolatban sosem voltak nehézségei, a kerti partikat is élvezte...


A tengerparti nyaralásokat is...


Olyannyira, hogy életének 3. hónapját is itt ünnepelte:))) Random folyt. köv...

A mai napunkat (feltéve, hogy átláttok az örömkönnyek függönyén) csak röviden írom.
Délelőtt Adrival mulattunk. Fiúk lementek kenyérért. Készítettem padlizsánkrémet. Bújócskáztak, filmeztek, kockáztak.
Ebédre pirostésztát ettek. Nem direkt vagyok kényszeres, de ez lett a keddi kajánk.:) Adri el, Khaled aranyosan lefeküdt.
Délutánra felhős lett az ég, fújt a szél. Nagyobb kirándulás helyett elintéztük a bevásárlásokat és a téren időztünk...

elbújt, nehogy valakivel labdázni kelljen...


repül a hinta, közben a felszállás hangját hallgatja...



gyűjtögető életmód...



Ezeket a csodás terméseket haza is kellett hozni, bár egyből elkoboztam mikor kiöntötte és elkezdte betaposni a szőnyegbe. Sőt végtelen szadizmusomban imitáltam, mintha a szemétbe öntöttem volna. Nem vette a szívére, biztos tudta, hogy úgysem dobtam ki:)))

5 megjegyzés:

  1. És milyen szőrös volt kisdedként! És amikor először láttam, megkérdeztem, hogy most a hasán fekszik-e, vagy a hátán, mert nem lehetett eldönteni :-)

    VálaszTörlés
  2. Így igaz:))) Először nem is értettem a kérdést!:)))

    VálaszTörlés
  3. na de kérem ez azért túlzás. Rút kiskacsa volt, de azonnal hattyúvá változott. Nem is értékelnénk eléggé, ha rózsás újszülött lett volna.

    VálaszTörlés
  4. Már elnézést, de itt már az emberi formával próbálkozik. Én azon kevés szerencsés közé tartozom, aki az első fél órájában látta, amikor a büszke apa odahozta a szülőszoba folyosó ajtajához. Na, arról nincs kép! Ott tényleg egy majom volt. És ez nem túlzás. Azóta persze olyan gyönyörű, sármos fiatalember, hogy mindenki őt akarja (látni/ölelni/puszilni/etetni/itatni/csikizni).

    VálaszTörlés