Meglepetés lesz...

2012. március 10., szombat

Családi kör - Szombat 10.




Megreformált szombati program indul. Adrit hajnalok hajnalán, 8 órakor felkeltettük. Szedelőzködés, irány a piac. Mondjuk míg vártuk a metrót az óra már negyed 10-et mutatott. Nem értem:) Talán mert egyesek öltözés helyett...


Iszonyú szél volt már reggel is, pedig általában délutánra jön a java. Khaledet jól besapkáztuk, besálaztuk, nem szereti a szelet. Nem is nagyon kotyogott közbe, meghúzódott a kocsijában. Pedig hideg nem volt, a nap is próbált sütni.
Abban maradtunk, hogy vasárnap végre eszünk bárányt, így a húsos részlegre igyekeztünk. Persze a marhás standon is megálltunk (itt már törzsvásárlóként köszöntenek), vettünk kis levesnek valót, egy kis pörköltnek valót és egy kis darált húst, sosem lehet tudni. Megvettük a bárányt is, Adri arabul jól leinformálta az eladót, holnap kiderül megyünk e még oda:) Ugye azt mondani se kell, a bárány olcsóbb, mint a marha. No comment.
Na de ma is kell enni valamit, irány a halas. Céltudatosak voltunk, babakocsival amúgy is lehetetlen. Kagylót akartunk, meg is vettük.
Gyors kör a tojásos néninél, szintén oda van értünk, Lehet is, minden héten 5-tel több tojást veszünk és visszavisszük a dobozt, amit itt senki nem csinál. igazából először ő sem értette mit akarok. Én vagyok a dilis külföldi, aki visszaviszi a tartót, gumistul:)))) Banán, eper, irány hazafelé.
Még a boltba bementünk, Adri is jönni akart. Persze a Khaled ezt már nem értékelte, nyűglődött, ordított, megértem. Összességében még mindig jó állapotban volt, simán elszórakázott.

Íme a mai ebédünk, még nyersen...


Ilyen lett a végeredmény, mennyei!!!!!...


A szerencsések édességgel folytatták. Nem kell bemutatnom, ez az a cucc, amiből fehér ember nem képes egy apró falatnál többet legyűrni, mert csorog belőle a cukorszirup. Hát ezeknek ment...




Még többet is bírt volna (de a jelentős mennyiségű brokkolileves, tészta, kagyló után), letiltottam a folytatásról. Irány az ágy. A hatás így is megvolt, nagyot aludt. Jókedvűen ébredt, kicsit még kómázott...


Az időjárás nem tette lehetővé a szabadtéri programot, itthon folytattuk. Én felszámoltam a konyhai romokat és biztos ami tuti, sütöttünk palacsintát...


Gábi kérésére csináltam a sok videót, korlátozottan izgalmasak:)


Mikor letiltottam a kavarásról (mert megpróbált a videón is látható spray jellegű univerzális tisztítóval a tésztába sprickolni), új elfoglaltságot talált...

(ide jön még vidi, de marha lassan)

1 órás munka semmivé lesz...


Előkerítettem egy titkos készletet (ez tényleg unalmas lehet, a youtube sem akarta feltölteni, még próbálkozom:)))
...
Az összehasonlítás kedvéért érdemes lenne belenézni. Így játszunk mi.
És így játszanak ők...



Folytattuk az őrjöngést, én arcmaszkkal szálltam be. Japán szaké és rízs:)...


Gyorsan eltelt a délután, holnap se számítsatok nagyobb extrákra:)))

4 megjegyzés:

  1. Köszi a videókat. A szirupos mekerék az tényleg durva.
    A palacsintasütős megint profi. Te már ne fogyjál tovább, azt hiszem elég lesz.
    Úgy gondolom estére mindenkinek elment a józan esze, búcsúzóul feltenni egy ilyen japán szakést... Anyádra nem gondolsz?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Elnézést, de ez egy sorozat, még egy lesz, mediterrán olivás pakolás:))))

      Törlés
  2. Még hogy nem szereti az édességet...csak a szirupban úszót, mi? A palacsinta fogyasztási szokásai elég érdekesek, de profin keveri, szó se róla.

    Megy az ugrálókötelezés? Vagy csak nem eszel? Én nem vagyok jó az ilyen fogyás-hízás felismerésében, de azt már tudjuk, hogy Gabinak sas szeme van, szóval biztos igazat szólt.

    A japán szakés a legdurvább, az az egész arcodat letépi a végén.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát ez az, én is meglepődtem, még nem evett ilyet soha:)
      Az Orákulum természetesen eltúlozza a dolgot és amúgy is a jövőt látja. Csodás lenne, ha igaza lenne egyszer:)

      Törlés