Maraton a parkban - Csütörtök 26.

Elnézést, hogy elmaradt az írás este. Mire a Parkból hazakecmeregtünk, már hasogatott a fejem és más jellegű fájdalmak is kínoztak. Mikor Adri (egyébként dicséretesen korán) hazaért, már csak arra volt erőm, hogy kinyúvadjak a kanapén. Éjszaka tértem magamhoz és átmásztam az ágyikóba, nehogy a meglévő gondokat egy nyakrándulással tetézzem:) 

Azért mielőtt túlnőttek rajtam ezek a problémák, remek napunk volt. Délelőtt itthon voltuk, gulyáslevest főztem. Kuleddal leszaladtunk friss kenyérért, bár egy részét még a téren megettük.

Korán lepihent, korán kelt, mostanában ez a módi.

Gyorsan felkerekedtünk, a Parkban bármennyi időt el tudunk tölteni...

Pompásan szórakoztunk, hosszan etettük a kacsákat és magunkat. Khaled kavicsokat rendezgetett, rakosgatott. Később átvonultunk a játszóra. Régen voltunk igazi homokozónál, végre az új formákat is bevetette. Késő délután az élet is felélénkült, a sziesztázó gyerekek is megérkeztek. Ment a csúszdázás, libikókázás, mászókázás. Nagyon élvezte tényleg. Én itt már nem voltam teljesen magamnál, ezért nem is tudtam fotózni. Örültem, hogy a Khaledet féken tudom tartani:)

Sztriptíz is volt. Olyan koszos lett, hogy még én sem mertem emberek közé vinni. Levetkőztettem, eliramodott és sikongatva riogatta az embereket. Az anyák hörögtek a gyönyörűségtől, nem mindennap látni ilyen testet:) Nehezen, de felöltözött:)

Hazajöttünk, vacsorált, pinguzott, én próbáltam erőt gyűjteni a fürdetéshez.

Közben a forradalom csápjai hozzánk is elértek...

Nehéz volt eldönteni, hogy rasszista, bevándorlás ellenesek, vagy anti. Gondoltam nem jönnek a tűzfészekbe, mégis csak túlerőben vagyunk. Így is volt, Adri este felhozott egy szórólapot (graffiti és papír borította utánuk az utcát), anti mindenesek voltak. Nem tudom mit kerestek pont itt, de elsétáltak békésen. Egy öreg néni veszekedet velük a "szemetelésért" később dühödten söprögetett.

Hát röviden ennyi, ma már fitt vagyok, jöhet a java:)