Föld Napja - Vasárnap 22.

Ma van a Föld Napja. Ez már épp elég ok lehetne az ünneplésre, de ennél sokkal fontosabb dolog is történt már ezen a napon.

Történt ugyanis 30 éve (mikor a földdel még nem is nagyon törődtek), hogy megszületett az én egyik legkedvesebb barátom! Szeretnék Boldog Szülinapot kívánni az Exogalegoflax blog kiváló írójának, a szakácszseninek (nem mellékesen a Tészták Éjszakáján megrendezett főzőverseny nyertese)...

aki a Faültetésen a táplálásunkról is gondoskodott...

és a föld élőlényei egyik legnagyobb barátja...

ÉLJEN, ÉLJEN, ÉLJEN!

Hamarosan élőszóban is!

***

Most a szokásos dolgok következnek, nem muszáj tovább olvasni:) Már az első napsugarak kicsaltak bennünket a teraszra. Kuled éjszakai ihletét veti papírra. Én a szemhéjaimat próbálom felnyitni...

További ötletei támadtak, sietősen távozott...

Adri durmolt, mint akit fejbe vertek. Tegnap kikaptunk, mert korán felébresztettük. Mégiscsak hétvége van. Szokásos csörte, nekem miért nincs hétvégém stb. Ma hagytuk aludni. Cserébe teljesen önállóan felajánlotta, hogy leviszi a gyermekét sétálni. Elérzékenyültem, de azért beállítottam a stoppert. Csodás volt egyedül főzni, sőt még hajat is mostam. Jó tudni, hogy ha nagy a szükség, azért még egyedül is meg tudom ezeket csinálni:)). 45 percet voltak távol, de nem panaszkodom.:) Ebédre "indiai" csirke készült, nokedlivel. Azért indiai, mert elterelésképpen tettem bele egy kis rozmaringot és curry-t is, amúgy tejfölös csirkepaprikás frankón. Csak így jobb a pr-ja.:) Adri nem lelkesedik a magyaros kosztért, de az indiai az más. Ilyenkor szerencse, hogy mindkettő olyan egyszerű lélek:)

Belapátoltuk, majd lepihentünk.

Délután Adri kívánságára Kifissiaba mentünk, meg a Kuled miatt is, hátha találkozunk a múltkori kis barátjával. Először feltankoltunk némi sütikét, Kuled pompás kézzel készült téli fagyit kapott ajándékba a cukiban...

A metrózást visszafogott mennyiségű káromkodással megúsztuk. A helyszínen volt egy kis hujujuj, mert zárva volt a Park kapuja, szemmel láthatóan valami vásárféle készült. Szerencsére a Kávézó irányából be lehetett menni...

A mai volt az első igazán meleg nap, a görögök már mind az árnyasban dekkoltak. Mi átvittünk egy asztalt a napra:). Kuled búráját már locsolgatni kell, hogy ne gyulladjon meg. Rávetette magát a vízcsapra...

Fogyasztott egy kis sütit, most FAGYI-ért nyígik...

aztán a kavicsok elterelték...

Megnéztük a kis tavacskát is, dühöngtek az aranyhalak. Rohantunk vissza Adrinak jelenteni, vele is megnézte...

társaság is akadt...

Elsétáltunk a Goulandris Múzeumhoz, hátha van valami spéci földnapi program. Persze nem volt, sőt még csak nyitva sem voltak. Ennél azért többet vártam a természettudományi múzeumtól. Nem kár érte, itt a séta is csupa izgalom. 

Kuled bakugánt szeretne...

Kuledet csak apja nyakában lehet elvonszolni a trafiktól, miután mindenkit megvert mérgében...

Kuled elfelejti sérelmét a sétakocsi láttán...

A gazdagok földje...

Kuled DócseGabbana napszemüveget szeretne...

Kuledet nem lehet elvonszolni a DócsGabbana kirakat elől...

Azt a pillanatot, mikor kis piszkos kezét nyújtva azt mondja: BÁCSI, NÉNI PÍZ! nem örökítettem meg. Kuled apja nyakában túltette magát ezen a csalódásán is, és leszarja, hogy a szemközt látható múzeum zárva van...

A szerencsés kiválasztottak ide járnak oviba...

Későre járt, nehezen de betuszkoltuk a kocsiba. Ott hamar megadta magát, énekelgetett magában a metróig. Itt azért felélénkült. Volt közönség is, lelkes asszonyságokat szórakoztatott...

Őt a tangóharmonikás fiú szórakoztatta...

incselkedik...

Rángatja a karomat és óbégat...

Túléltük PISA, KAKA ordibálás is volt, de kevés. Sebaj, majd holnap bepótoljuk:) 

Jövő héten pontosan ebben a percben száll le a gépünk, amikor ezt írom. Hohoho!