Meglepetés lesz...

2011. október 23., vasárnap

Vasárnap 23, nemzeti szín lobogó helyett

Kinyitom a szemem, hallottam valamit? Vaksötét, semmi neszezés. Nem tom hány óra, de azért felébresztem magam. Laposkúszásban közelítek a kávém irányába, amit hidegen fogyasztok, hogy ne ébresszem fel a mikró hangjával. Kezemben a cigi és a kávé, továbbra is hangtalanul osonva igyekszem az erkély felé. MAMA! MAMMA! MAMMMMMA!!!!!!! Nem tudom, hogy csinálja, de világbajnok szadista!

Nehezen vettük rá magunkat, mert hát a vasárnapi punnyadás alap, de csak nekivágtunk egy kisebb kirándulásnak. A szokásos reggeli körök (HAMM, BARNEY, TEA) után, Adri is magához tért.

Irány a Lykabettos, Athén legmagasabb pontja. Csinos kis domb, tetején miniatűr templom, szép kilátás.


Megörökítettem a Syntagma teret útközben, semmi nyoma a korábbi pusztításnak. Adri szerint már pénteken nagy erőkkel dolgoztak a helyreállításon. Takarítók, ácsok, kertészek szorgoskodtak vállvetve. Nagyon vicces, most is rakták a burkolatot, de a padok lécei már kicserélve, falak lemosva:)))


A tér észak-nyugati sarkánál átvágtunk a Kolonaki negyedbe. Ez egy puccos környék, de tényleg nagyon kellemes, sok a drága üzlet, de a divatos, fiatalos kávézó, galéria is. Menő, nem vitás.
Gyanúsan kanyargott felfelé az út és egy ponton lépcsőbe váltott. Nem hagytuk magunkat eltántorítani, felváltva keccsöltük a gyereket illetve a kocsit.




Szerencsére voltak kilátóhelyek, ahol kifújhattuk magunkat. Sőt, egy kedves VAVA is jött...


Herkulesi küzdelem volt. Valóban fantasztikus a kilátás, minden irányba messzire ellátni. A szokásosnál tisztább volt az idő, de még így is kicsit párásak a képek. Azért talán érzékelhető, miért érte meg felvánszorognunk.


az utolsó lépcsőfokok...


A tetőn megpihentünk, fogyasztottunk egy falatot. Sokáig nem időztünk, mert nagyon fújt a szél, a Kalóznak pedig megint nincs sapkája. Szabotázs történt, a tettest keresem.




Lefelé már a kocsiutat választottuk, és végre gyűjthettem is valamit. Sajnos itt sincs kolbászból (azaz rozmaringból) a kerítés, de végre találtunk egy termetes bokrot. Jól megkopasztottuk és elpucoltunk. Ők persze ide se néznek, hogy csak rám sújthasson le a törvény keze. Megzabálni azért jó lesz, fogadok!


Ezeket is nem messze találtam, csak nektek...


A Kalóz kidőlt sajnos, lőttek a sziesztának. Halványan reménykedtünk, hogy még ebéd után is alszik, dehát minek is:)

Mire hazaértünk pont felébredt és folyamatosan követelte az elmaradt ebédet. Itt már fetreng az éhségtől, nagyon komoly...


Az ebéd ismét fejedelmi, már annak aki szereti ezeket az undokságokat.:)



Ezt mindenki szereti...

A délután eseménytelenül telt, tettünk vettünk. Szerencsére átcsábítottuk a Tom és Jerry-re a kis megszállottat. Oda van érte, thanx god.:)))

Holnap dupla műszakom lesz vele, igyekszem valami érdekeset kitalálni.




4 megjegyzés:

  1. Valóban szép helyen jártatok, jó kilátás nyílik a cityre. Az étkeiteket napról napra nézve azért a száműzetés jelző kicsit erős a kint tartózkodásotokra :)
    Sok Puszi!

    VálaszTörlés
  2. Marzsó megint megmondta a frankót. A gyerek napról napra nagyobb és kövérebb. Úgy látom, nem csak a mielin vagy micsoda hüvelyei híznak. De a kilátás tényleg csodás. Lehet, hogy Athént csak messziről szabad nézni, akkor nem látszanak a szemétkupacok, meg a sztrájkolók.

    VálaszTörlés
  3. A társasági élet hiányát az evéssel igyekszünk pótolni. Ha így folytatjuk rossz vége lesz.:)))

    VálaszTörlés
  4. Anya is megmondta a frankót, messziről tényleg szebb. Bár itt még tavasz van, én majd az igazi tavaszt, nyarat várom:) Egyébként végre elvitték a szemetet. Vsz. csak átmeneti a javulás.

    VálaszTörlés