Szerda 19, általános sztrájk

Ez most aztán tényleg általános. Már a magánvállalatok is szolidarítanak, rengeteg üzlet nem nyitott ma ki. A tömegközlekedés csak annyit jár, hogy az ne akadályozza a tüntetőket a Syntagma térre jutásban. Piha. Az iskolák, hivatalok, bankok zárva, de ezen ugye nem kell meglepődni. A szemét az gyűlik, bár egyenlőre inkább olyan, mint egy elhúzódó lomtalanítás. Kedvem lenne néha egy kicsit turkálni. 

Szóval ma 2 tejet és kenyeret vettem, sosem lehet tudni. Egyéb tartós élelmiszerből holnap tankolok. Igyekszem egy nagyobb űrtartalmú esővízgyűjtő ciszternát is eszkábálni. Ehhez van egy-két műanyagpalackom és drótom. Vajon kinek a segítségét fogom kérni? 1. a Khaledét, 2. Az Öregét, 3. MacGyver-ét. 

Na de ezekről az óvintézkedésekről majd részletesen beszámolok, ha lesz valami igazi apropója. Addig nem kell betojni.

Aki betojhat, az az Adri, aki épp azt várja a munkahelyén, hogy eloszoljon annyira a könnygáz a térről, hogy tartós károsodás nélkül neki tudjon vágni. A tüntetőket már nagyrészt elhajtották onnan, de a környező utcákban még folynak a harcok. Izgis.

Mindezt nehéz lenne űberelni saját életünk cseppnyi kis történéseivel, de azért elmondom. 

Délután leteszteltük a Dikastirion Parkot. Nincs olyan messze tűlünk, csak fél óra járóföld. Először megijedtem, nagy magas betonkerítés ameddig a szem ellát. Láttam a térképen, hogy van itt egy sportpálya is, de ez azért túlzás. Na de újabb 10 perc battyogás és elértünk a bejárathoz. Megérte. Igazán hűs, illatos, szépen rendbentartott parkocska.

Van az, hogy a Khaled ugye durván molesztálja a járókelőket. Ennek az áldásos tevékenységének eredménye ma egy félkiló szőlő, és a pékségben párféle aprósütemény. 

A módszer: Néz könyörgőn és aszongya: MAMM, MAMM! Hát lesül a pofámról a bőr.

A szőlőt két magunkfajtától (bevándorlók) kaptuk, akkora fürt volt, mint a fél Khaled. Megköszöntük szépen, igazán semmi szükség rá, stb. Égtem rendesen. Mondom a gyereknek fennhangon: gyere aranyom, ezt most szépen megmossuk ott a kútnál, aztán megeheted. Erre visít, MAMA NEEEEEEE, MAMM! A két pasas meg visszanézett rosszallóan, hogy hát nem adok annak a szegény halálra éheztetett gyereknek? Azt hittem ott helyben felrúgom a büdös kölyköt, csak nem akartam a népharagot még jobban magamra zúdítani.

 

Imigyen jóllakott, volt egy kis nyugtom...

Nem döglött, napozik...

Fél óra sem telt el, felém tart, HAMM, HAMM...

Adri tegnap hozta ezeket a pofás kis sütiket...

Új erőre kapott, folytatta a molesztálást (szerencsére most nem próbálta megenni a madaraknak szánt eleséget, amit elkunyerált)

Ez XY lovasszobrának feneke, ez a véleményem...

Nagy nehezen haza indultunk, engem kicsit zavartak a cirkáló rendőrök és helikopterek. Ezen a környéken persze semmi jele a forradalomnak. Itt folyton áll a bál:))))

Gyorsan vettünk ezt azt, egy nyitva lévő boltban (Szegény megütötte magát? Utyuluputyulu...stb.)

A pékségben, meg már visszatérő vendégek vagyunk, meglátja a boltot, HAMM! Ma is megkapta a kis kekszét. Mikor a SEBESÜLÉST észrevette a csaj, akkor még egy kis édességet. A keservit. Én meg majd vehetem a drágább kenyeret mi? Hát juszt sem!

UPDATE!
Adri rendben megérkezett, megúszta egy kicsi könnygázzal:) Reméljük holnap is ilyen szerencsés lesz!