Szerda 26, megint cincognak

Reggel, CtrlC, CtrlV....

Ma főztem muszakát. Elfelejtettem lefotózni, mert villámsebesen dobtam is bele az Adri dobozába és szaladt vele a dolgozóba. A maradék nem festett olyan gusztán. Amúgy ez kb. az első olyan kaja, amit a Khaled fintorogva kiköp és gyorsan vizet kér. Nekem izlett, bár Adriról azóta nincs hír. 

Az volt a tervünk, hogy elmegyünk valamelyik dombra, de miután egy órát kerestem a kulcsot, ami egész idő alatt a zsebemben volt, már nem lett volna értelme elindulni. Nem viccelek, tényleg magamból kikelve kerestem. A lényeg, hogy meglett:))) Erős szél is fújt, ez végképp meggyőzött arról, hogy csak a környéken szöttyögjünk. 

Bevásároltunk. Felét már a játszóra menet megette a Khaled, másikfelét a rühös macska, aki kemény valutával (szeletelt sajt) fizettetett magának, azért, hogy hajlandó odajönni hozzánk és simogattatni magát. A Khaled részéről nem volt kérdés, hogy fel kell áldoznom a sajtot. CICA HAMM! 

Egyetlen pajtása ez a kis állat, nem foszthatom meg a társaságtól. Bár, mikor a macska már teljesen rámfeküdt és én simogattam, akkor persze jobb elfoglaltságot talált. 

42×-re próbált kuncsorogni a játszón egy lapos, koszos kis labdáért. Úgy megsajnáltam, mert persze nem adják neki oda a nagyobbak. Tudom, hogy nem kell sajnálni, mert mikor valamelyik jóérzésű szülő észreveszi a kis tarhálót és utasítja a gyerekét hogy adja oda, akkor a Khaled persze rohan felém a zsákmánnyal és rúgja fel a gyerekeket sorban. Szóval ő sem jobb a deákné vásznánál, de mégis. 

Mondtam neki ismét, Gyere fiam, itt hagyjuk ezt a harmadrangú intézményt! Édesanyád vásárol neked labdát, mindegy mibe kerül. Jött is az istenadta, ezt persze megértette, robogott, BABDA, BABDA! A rabló trafikosokon túl felfedeztünk egy játékboltot. A kínálat impozánsnak tűnt, de közelebbről nem volt sok lehetőség: 1. ocsmány mikiegeres, 2. transzvesztitás (valami hájszkúl musicales), 3. pszichedelikus (pókember a falra tapadva pózol, méhsejtekhez hasonló háttér előtt). Eleve csak a mikiegerest és a betépett pókemberest ajánlottam fel. Mikiegértől öklendezett, maradt a trippes pókember. Van ízlése a gyereknek! Mindez potom 3 EUR és legalább értékelhető méretű. A játszóra már nem mentünk vissza, nem akartam, hogy nagyon feltűnőek legyünk, majd holnap debütálunk. A biztonság kedvéért vettem egy légpuskát és egy flexet is, ha esetleg valaki el akarná venni az én kincsemtől.:))))

Itthon boldogan játszott vele, sőt annyira örült, hogy hajlandó volt végignézni velem 'A hegy gyomrában' című új-zélandi  gyerekfilm utolsó két részét. Közben borzongott az iszaplényektől, ijesztgettem is rendesen. Sőt ő is próbált ijesztgetni, furcsa arcot vágott, de mindig elröhögte. Iszonyú vicces volt. Ha másnak is meghatározó gyermekkori filmélménye, de már elfogadható szinten feldolgozta a sokkot, szívesen közkincsé teszem.:)))

Közben megett"ünk" 4 sonkás-sajtos szendvicset csípős mustárral és 2 csokis croissant-ot.:)))

A fürdésnél egy zseniális húzással leszereltem. Megkapta az üres fogkrémes tubust, én mindeközben gyakorlatilag végiglapoztam az IKEA katalógust. A szája már kék volt ugyan, de a meleg tejecske felmelegítette valamelyest. Most alszik, remélem:)))