No hol is hagytam abba. Ilyen hőségben nehezen követem magam. Igen, az elmaradt szombat. Vagyis a kimaradt. Mindegy. Szombaton Pipike EGYEDÜL ment a piacra. A partra készültünk délután, nem akartam a gyereket délelőtt is rángatni ebben a melegben. Adri sem tiltakozott, kezd beérni az aknamunkám. Történetesen azzal zsibbasztom, hogy használja ki ezt a kis időt, amíg kettesben lehet a fiacskájával. Aztán jön a főszezon, végül elhúzunk, ő meg itt marad egyedül az idők végezetéig. Szóval fényképek sem készültek, persze. Én remekül szórakoztam, nézelődtem nagy magányosan.
Itthon gyors ebédkészítés, közben megérkezett Yannis. Kicsit ki van készülve, megtörte a válság azt hiszem. Állítólag ismeretlenek járnak kulccsal a házba, mi tagadtunk. Az 5.en lakók a hunyók, szerencsére közben kiderült. Mi minden látogatónkat bejelentettünk, nem kell aggódni:).
Kuled még gyorsan letesztelte a szuvenírt, ami a kalapomhoz ütődött...
Hát már itt tartunk...
A menü: kagylóleves és kagylós-olajbogyós tészta. Jól fogyott...
Ébredés után (én is jót nonókáztam) rapid készülődés. Még elugrottam friss kenyérért, ők közelítenek...
Bréking! Cicamama visszahordta a kölyköket, most már újra a műhely mellett lakik. Talán mégsem volt elég maradék a grillónál. A kölykök titkosak, csak ennyit láttunk belőlük. Jorgó szerint 3 van...
Gyanútlanul közelítettünk a villamoshoz, onnan mindenki elfele. Újdonságként a mai napra felsővezeték szakadás volt a menü. Sebaj, mehetünk busszal. A készséges forgalomirányító szerint 100 m-re a megálló, és szinte minden busz a part irányába megy.
3/4 órával később már a megállóban, kissé kikészülve. Nem részletezem, mindenki kért már görögtől útbaigazítást:)))...
Itt már felfrissülve szeljük a habokat...
A karúszó nagyon bejött...
Főleg, hogy az úszógumival kombinálva már el is lehet engedni kicsit. Visongott a gyönyörűségtől, hogy ő egyedül úszik...
produkcióóóó, illetve a Kuled hasonmás verseny győztese...
Csak karúszóval nem ugyanaz, de ezt nem akarta belátni...
HÁP-HÁP...
A kacsa eltulajdonítása...
Csöndes elmélyülés másfél percben...
Hamar lejárt az időnk és a görög tempóra alapozva, még mindig szakadt a vezeték. Finoman készülődünk...
Persze hogy busszal, bruttó 2 óra volt az út. Mert ugyan 10 busz jár erre, de csak kettő ment Faliro felé. Szerencsére volt helyünk, sőt még sárgabarackot is kaptunk egy nénitől...
Jóval a lefekvési idő után értünk haza. Gyors zuhany, vacsora, kidőlés. Nem bántuk meg mégsem:)
Naná, hogy nem bántátok meg! A csíkos alsója szívdöglesztőőőő!
VálaszTörlésEnnek a szemérmetlennek minden jól áll!:)
VálaszTörlés