Kánikula, kóválygás - Szerda 13.

Ismét a lecsökkenés napja, pozitív végkifejlettel. Csak most kezdjük kapiskálni a gondolatot, hogy itt tényleg 40 fok van árnyékban. Így június közepén kb. reggel 10-ig esik jól kimenni, aztán csak 17 óra után, akkor is csak lopakodva. Nem kell azért megijedni, a hőségérzetemet egy 2 éves ingerküszöbével korrigálom. 

Ne hörögjetek! Tudom, hogy itt a tengervíz hőmérséklete is 4 fokkal melegebb, mint otthon a levegő. Ingerszegény életem kevéske öröme ez, megszenvedtünk érte:)

Szóval tanácstalankodtam, mit is csináljunk ma. Adri gőzerőre kapcsolt a munkát illetően, rá nem túlzottan lehet számítani. Egy kis partit azért beékelt az alvás és indulás közé...

Hamarosan mi is lementünk. Természetesen  csak egy kiadós pancsolás után, felfrissülve. Kenyérbeszerzés, macska ellenőrzés...

Cica átköltözött egy kocsi alá...

A téren már csak kóvályogtunk. Kuled vizet akar szerezni...

Minden szinten tombol a vonat őrület...

Újabb mártózás eredménye, hogy MAFI is merült egyet. Csorgott belőle a víz, gyorsan kimostam. Itt még neki is luxus élete van...

Lecsóebéd, rövid körtánc az alvás érdekében. Nem vitte túlzásba a pihenést, de ő tudja. Külső hűtés medencével, belső fagyikával. A doboz alján megtaláltam az egész cukros gusztustalanság igazi értelmét. Két darab pingvines tetoválást. A boldogságát szavakkal nem lehet leírni...

Van itt hátredő kérem...

Medence-pingu-hűtő Bermuda Háromszögben kissé elvesztem. 

Pillanatnyi eltévelyedésem eredménye. Khaled főz...

Ez még nem volna baj, de gyorsan meg is kóstolja az ízletes leveskét. Egészségére váljék. A tartalmát, kevésbé kreatív olvasóim is könnyűszerrel kitalálhatják...

Gyorsan leengedtük a "maradékot" és beugrottunk a sütőbe...

Thissio és az árnyas játszó felé vezető út...

A leandereknek nincs melegük...

Először a fagyis felé irányoztuk magunkat. Ez azt jelentette: P: Gyere Kuled eszünk fagyit, gyere velem! K: FAGYI!!!!! FAGYI!!!! FAGYIIIII!!!! Közben 2 méterenként megállt és kereste a fagyit. Mert hát az azonnal kell. Alant én már a pultnál állok, ő még mindig a fenyőnek óbégat:)))...

Nincs jobb, mint a Carte D'or málna sorbet...

Kicsit megnyugodott, mehet a disco...

Hát nem bement mégis?:)...

Az ősember is így kezdte...

Végül a játszóra is eljutottunk, nagyot hancúroztunk. Egy kislányt is egyből lesmárolt. Jó nő volt...

Szerencse, hogy Adri később jött haza, mert alaposan elkéstünk. Sajnos nem elég későn. Vacsora, fürdés, mesekönyv nézegetés pipa. Épp az ugorj az ágyba, eléneklem a ninnano dalt résznél bírt betoppanni. Kuled jeles önmérsékletet tanúsított, mert így is bekuckózott. Adri mesélt még a halról, én énekeltem. Viszont innen még fél óra kellett, hogy ne pattanjon fel a szegényke folyton: ÁDI, ÁDI, OTT-OTT, KINT! Állandóvá tetetem a túlórát!:)