Feszegeti, túlfeszíted!- Szerda 6.

A mai nap határozottan mozgalmasabb volt. Sajnos főleg a különböző botrányok okán, amiknek Kuled volt a kitervelője. Elszenvedték: általában én, sokszor a padló, ill. a dívány. De kaptak a járókelő, pénztárgépek is. Emancipálódás terén turbó fokozatra kapcsolt, feszegeti a határokat. Részemről én már a határomon vagyok, és nem is érzek ennél több rugalmasságot, hacsak a napi 1 magnézium adagomat 2-re nem emelem. A konkrétumokat most hagyjuk, rémes dolgokat művelt, annyi bizonyos. A másik renitens viselkedést kiváltó ok a féltékenység, ami szintén kezd kibontakozni. 

Csak a feszültség érzékeltetése kedvéért egy példa, mai működésére. A reggeli kávét próbáltunk 5 percben elfogyasztani a teraszon, amire a következő volt a válasz. Pohár joghurt szétkenése magán, illetve az ajtó teljes felületén. Saját kérésére evett egyedül, azt hozzáteszem. Rosszallásomat látva leborította, majd szétrugdosta a ceruzás dobozát, papírokat. Hogy mindezt eltakaríthassam (és ne nyomorítsam meg rögtön) a szobájába zavartam. Ott puszta sportból telepisálta az ágyát. Eztán csak azért hagyta abba, mert nem volt több ötlete. A nap folyamán azért támadt még, több is.

De lássuk az élet napos oldalát. Kenyérvásárlás előtt, után.

A sérült lelkű gyermek, csak mackóval mert elindulni, vérszomjas anyukája úgy megbüntette...

Épp beforrnak a sebek. Mért adnak ajiba croissant-t, ha épp veszünk fánkot???...

Kréták bevetésen...

Új szó: BOT...

A gatya már lekerült ilyen-olyan okból. Szerencsére bugyi volt nálunk, így vígan játszhatott a madáritatóban...

Ezt még én sem bírtam sokáig nézni, beígértem egy itthoni pancsolást. A hétvégén megvesszük a kis medencét végre, nem kell aggódni:)...

Hát így becsüli meg a munkámat:)...

Kapott másikat és egy vízállót...

Beebédelt, majd rövid alvás következett. Tudtam, hogy a délután sem lesz könnyebb. "Elugrottunk" cigipapírért és vártuk, hogy történjen velünk valami. Indulás előtt még megevett egy fagyit. 

Ez nem tartotta vissza attól, hogy addig nézzen szerelmesen a trafikos fiúra, amíg az meg nem hívja egy jégkrémre. Hiába mondtam, hogy most evett (a pólóján még frissek voltak a foltok). Egy szót sem értett angolul, meg volt rólam a véleménye. A szemét anya, aki sajnál 50 centet a a gyerektől. Annyira megsajnálta a kis genyót, felemelte a hűtőhöz, hogy válasszon. Még a súlyából sem esett le neki, hogy orbitális átverés balekja???. Persze Kuled beválasztotta az 5 EUr-os Nirvana fagyit. Amilyen tisztességes vagyok, ezt azért nem engedtem, pedig megérdemelte volna ez az antikereskedő. 

Végül egy banános csokis darabbal boldogan távoztunk. Az erkölcsi tőkém a nullával egyenlő...

Hálálkodni olyasmiért, amit nem kértem, persze nekem kell. Lassan musszogok is...

Újabb műsorszám, a menjünk busszal. De már sietni kellett, mert megígértük Adrinak, hogy elé megyünk. Volt némi vonszolás és toporzékolás, gyorsan bekanyarodtunk egy mellékutcába. Vesztemre unatkozó asszonyok várták a gyerekeiket az iskolából. Kuled pompás műsort adott, a lúvnyák sikongattak. Vicces volt, én is beszélgettem kicsit. Hazafelé végre megtaláltam azt a boltot, amit még a kezdet-kezdetén láttam. Akkor zárva volt, azóta nem sikerült meglelni. Egy igazán hatalmas és használható turkálóról van szó. Csak ámultam, a gazdag kínálaton. Darabos turi: gyerek cucc - 2 EUR, női pólók - 3 EUR, férfi ingek - 5 EUR, nadrágok - 7 EUR. Szépek és márkásak, nem jobb mint a Háda, de legalább nem a megszokott angol dolgok. Kuled itt vágta haza majdnem a pénztárgépet, többet sajnos nem vihetem magammal. Innen hazarugdostam...

Elmentünk Adriért, busszal!!!!. Egymásra cuppantak. Aztán önfeledtem vásároltam egyet. Mire jöttem, már készítették a bundás kenyeret. Ez most a családi favorit, fokhagymás joghurttal és sajttal. Inkább lángosnak nevezném.

Estére jobbnak láttuk letenni a fegyvert, legalább rémálmaink ne legyenek egymással. 

Íme a kezesbárány...

Kedvenc könyvével:)...

Ti is nonókázzatok!