Így a hosszú február utolsó napján, igazán undorító idő keveredett. Novemberi hangulat (persze a magyar), időnként szitáló eső. Adri utolsó lendülettel korán indult, hogy csak este 10-kor térjen haza. Mi nagy dolgokra nem gondolhattunk, lévén szaridő és lázadás a belvárosban. Hogy könnyebb legyen holnap általános sztráj ígérkezik, fincsi lesz.
Na szóval kipateroltuk Adrit, én a kanapéról elpakoltam az új szerzeményeimet. Még mindig csodásnak tartom őket. Kaptok is mára egy pajkos képet, sajnos ennél messzebb nem tudtam tartani, ennél csak pajkosabbak vannak:)))...
Na szóval, felancúgoltuk magunkat is, irány a bót. Isteni, hogy ez a gyerek napról napra több dolgot megért. Nyígott, mert feltűnt neki, hogy nem a játszó irányába indulunk. Mondom, mindjárt nyuszi, megyünk a boltba, veszünk finomságot. NEM, NEM, INTA! DE mondom elugrunk a bótba, nénihez, pízzel, aztán megyünk is a játszóra hintázni. Nézett nagy kerek szemmel, Ja, akkor jó. És több hangja nem is volt. Igazán eszes lény.
Egyedül a galambok voltak a téren, hülyék viszik ki ilyenkor a gyereket, abból meg csak én vagyok a környéken...
Őket legalább jól megkergettük...
Csak a templom tátott szája...
Ezzel a fával hosszan beszélgetett ma...
Kedvenc járgányunk...ATOMOTO (autó-motor)
Szenved, mert nem akar elindulni. Látott egy kutyát, akit nem tudott megsimogatni...
Ezen a válságon is túltettük magunkat, hazahúztunk. Már ebédelni is alig tudott, úgy elfáradt. Csákó.
Én békességben elfogyasztottam maradékokból összetákolt szerény ebédemet...
Jól aludt a delikvens, de hosszú és unalmas délutánnak néztünk elébe. Kár volt elkótyavetyélni a vásárlást és a terezést is délelőtt:))).
Játszottunk, tévéztünk, Khaled többszörösen bepótolta a félbehagyott ebédet. Értsd megette a saját és az Adrinak félrerakott tészta adagot is:)
Néztünk Poirot-ot, rajzoltunk, ami mostanában feszült elfoglaltság, mármint az utóbbi. Rajzoljak, mondja, elkezdem a kívánt darabot, kiveszi a kezemből a ceruzát. Jó akkor rajzolj te, NEM mondja, MAMA. És ez megy fél óráig. Idegőrlő, annyi szent.
Más nem is történt, csak annyi, hogy maga kívánkozott a bilire, többször sikeresen:) Ez amúgy hangulatfüggő, nem mindig van kedve. Nem erőltetem.
Egy jót mondott még, vagyis szerinte. Állok a szobában, erre elkezd mindenfélét átdobálni a lábaim között, kérdem micsinálsz? ANYA AJTÓ! És röhög, mint a veszett kutya:)))
Vett egy habos fürdőt, szerintem ő is unta a pofámat, békésen aludni tért.
Ja és hozom ki a fürdőből, mondom, hol a MACI? Erre: NEM, FÉCI! Így hívja újabban, nekem is így kell szólítanom.
Ez elég pajkos lett, mi tagadás. De hol a többi? Vagy csak napi egyet mutatsz meg?
VálaszTörlésVicces, hogy senki sincs az utcán, csak ti. Nagyon tud szenvedni a kis okostojás. Meg kell zabálni! De mit jelenthet a FÉCI? Magyarul semmit, de a többi nyelven? Nyomozd ki!
Igen, kotkotkotkot-kotkodács, minden napra egy tojás:)))
VálaszTörlésSzerintem a FÉCI, a MACI valamilyen saját értelmezése. Én onnan eredeztetem.:) De még kiderülhet más is. A nyilatkozatai mostanában, hogy is mondjam, rejtélyesek:))))