Végre utazunk - Vasárnap 19

Csodás dolog az utazás. Különösen, hogy két hete kellett volna, de ezt nyilván ti is tudjátok. Még így is szerencsések vagyunk, jó helyen voltunk, sőt a pénzt is visszaszármaztatta a váratlanul empatikusnak bizonyuló OTP. Sok tréfás gondolat után, a Ryanair Budapest-Thesszaloniki járata mellett döntöttünk, kombinálva egy uszkve 6 órás vonatúttal a fővárosba. Az élet azonban másként alakult, ugyanis a két hét kényszerpihenő alatt, átment rajtunk a 3 napos szapora, majd az influenza, mely utóbbit én még az indulást megelőző napon is igencsak   nyögtem. Delírikus állapotomban éreztem, nem fog ez a túra menni, ezért foglaltam egy Olimpic Airlines jegyet Athénba. Az átszállásra kellemes 3 óra adódott. 

Az utazás reggelén, 3 mosogatórongy nézett farkasszemet 2 bőrönddel, 1 babakocsival és 1500 km-rel. Toxikus mennyiségű serkentő (Coldrex), fájdalomcsillapító (Depon), nyugtató (Magnézium), energetizáló (Aszkorbinsav) elfogyasztása után, bizakodva indultunk a reptérre. A díszkíséret is elhullott útközben, csak egy legény maradt talpon a vidéken, Gábi, aki mindannyiunk közül amúgy is a legbetegebb:))) 

Túl sok fényképet nem tudtam csinálni, örültem, hogy túléltük, más célunk nem lehetett.

Amúgy minden flottul ment, Khaled példásan viselkedett ismét. Nincs kétség imádja a repülést. Az utazás 6. órájában, Thesszalonikiben, várva a második felszállást is csak azt hajtogatta, JÓJÓJÓ!!!

Igyekeztem meghálálni, vettem neki egy Ryanair-es Fun Plane-t. Ez egy nem túl fantáziadús műanyag repülő, világít, hangot ad, lendkerékkel közlekedik. El volt ájulva, természetesen a NÉNI-nek járt az elismerés ismét. A kedves hölgy segített a leszállásnál, nem is akart lejönni a karjából. Amúgy minden hivatalosnak látszó, uniformisba bújt személyre úgy nézett, mint istenekre. Légikisasszony, velünk utazó pilóta, szerelőbácsik, egyre megy. Szerencse, hogy van a családban repülős nagybácsi, ha nagyobb lesz a Kuled, talán be tudok nála vágódni egyszer:))))

Szaloniki, a haja még mindig tökéletes...

Prémesnyakú bevándorló, Szibériából...

Nagyon néz...

Ennyit láttunk a városból. Barátságos kis reptér ez, simán ki lehetett sétálni...

Várakozás közben kipróbáltunk a reptéri wifi-t, jól is jött egy kis Pingu. Rendbe hoztuk a toalettünket. Először nem akart felülni a pultra, aztán belejött. Ja, leszállás közben 1/1 lepisilt, de a görög szellőben hamar száradtam. Rá először visszaadtam az anorákot, de ezen a képen már csillog, villog:)))

A repülés összvissz 40 perc volt, csak fölmentünk, aztán le. Csomag is hamar meglett. A viszontlátás pillanatát nem örökítettem meg, mert 20 percet vártunk Adrira. Szerinte sztrájk van, szerintem kapdbe. 

Helyben is vagyunk:)))

Ekkor már azért elfáradtunk, belőlem is sziszegve szállt el az élet, de elég hamar hazaértünk. A Khaled is álmos volt, de a görög fészke láttán felélénkült. Előszedte a drogos labdát és minden egyebet. Nagyon aranyos volt, és állította, hogy mindenre emlékszik:) Nincs kétségem:)

Adri ezzel a vacsorával szépített. Maxi éhes voltam, a Grillo még mindig a legjobb:)

Khaled lefeküdt, ahhoz képest, hogy reggel óta nem aludt, teljesen virgonc állapotban. Sőt egész éjjel nem ébredt fel, húzta a lóbőrt, mint a kisangyal. No comment:)