Klasszik - Vasárnap 26

Pöpec kis napunk volt, annyi szent. Szinte semmi gyilkolászás, béke egyetértés. Gyanús.

Ébredtem 7-kor, de azt hittem még nagyon korán van. Próbáltam visszatuszkolni ágyába, először engedett, de 10 perc sem telt el, megint óbégatott. Na mondom, megnézem az órát, bakkor 7 óra, csórikám:)))

Felkeltünk, tettünk-vettünk. Én rendbe vágtam a konyhát, mert délelőtt sétálni készültünk. Előkészítettem az ebédet is, hogy arra már ne legyen gond. 

Láss csodát, elindultunk időben, terv szerint. A célpontunk egzotikus volt, mégpedig Kalithea. Ez Pireushoz (és a tengerparthoz úgy általában) közel eső városrész. Adri haverja lakik erre, és fűzi, hogy költözzünk oda. Ugyan azt megbeszéltük, hogy ennek több hátránya lenne, mint előnye, de ha már szóba került és kellemes hely, gondoltuk megnézzük. 

Az idő ma már nem volt oly felhőtlen (konkrétan), de azért kellemesen el tudtunk üldögélni a főtéren. Valóban barátságos környék. Tessék:

Kalithea metróállomás...

Kallithea és a reggeli fények...

Tér, dzsungelhatású szökőkúttal...

Főtér, sok kávézóval ja, és Mr Ahmed Tigris...

Majmocska urizál...

Családtagjai örülnek ennek...

Kuled  kipróbálja a játszóteret, amit Anyukája fedezett föl...

Nagyon jól szórakozik...

Hopp, máris majdnem dél lett, robogtunk haza. Végre befejeződtem a munkálatok Monastiriki-nél, így nem kell átszállni az Omonián (Juj!). 

Itthon csak kisütöttem az előre befűszerezett tintahalat. Bepaníroztam és kisütöttem a rántotthalat (olyan fajta mint a karácsonyi), valamint szintén megsütöttem a fantasztikus főfogást, a zöldséges tócsnit. Ezt a mostanában kedvenc pékségi finomság ihlette, az spenótos és szerintem főttkrumplit tesznek bele. Én ebbe a krumplin kívül tettem dinsztelt hagymát, répát, zellert, fűszereket. Íme...

És a teljes látkép...

Mondanom sem kell, a Khaled evett pár falatot a tócsniból, aztán észrevette a rántott halat. A többit tudjátok:))) A sok halzabálásnak meg van a következménye, tökéletes macskakaka szaga van a végtermékének, a sok proteintől. Rémisztő...

Újra fehérje és foszfor sokk, 2 és 1/4 óra alvás.

Délutánra nem terveztünk nagyobb programot, bár napozni tudtam volna a téren, de sajnos már nem volt olyan az idő. Így maradt az amúgy nagyon izgalmas, sárkányrepülő fabrikálás...

Vannak a kibicek is, vicces fotók készítésében merül ki a tevékenységük...

Amúgy próbált segíteni, de azzal kezdte, hogy ő a világon a legjobban ért a sárkányrepülő készítéshez és már az édes anyatejjel is ezt szívta magába, sőt Alexandria a világ sárkányrepülő mestereinek fellegvára, blablabla. Ínkább megköszöntem és csináltuk ketten a Kuleddel:))) Az eredmény nem túl fényes, de a kisfiúnak nagyon tetszett. Próbálkoztunk tesztelni a teraszon is, de a szél ma nem volt megfelelő, hiába a világ legtechnikásabb reptetője:)))...

Hogy valami hibádzik azt a Khaled is érzékelte, ő a Ryanairben jobban bízik:)))...

Mikor a repülési láz lecsengett, rajzoltak. Khaled nagyon élvezte, sőt követelte a köv. stílusú játékot...

Evett rengeteg epret, banánt és újdonságként maga kért kukoricapelyhet, bár a vége felé csak a tejecskét kanalazta. 

Ráadásként még bepréseltük magunkat a kádba, Adri közben szerenádozott, mert a cumisüveget nem találta, sem a pizsamát, sem a krémet. Nem baj, fő az igyekezet és a békesség. Ommmm!