Rémisztően indult a napunk és délig nem is volt szabadulás. 6 órakor már végképp nem lehetett visszatartani, muszáj volt felkelni. Mocskosul idegeltük egymást. Adrit felkeltettem 8-kor, hogy jobb ha pattan, mert én most lelépek kicsit. Lerontottam a térre és már jött is a frappé. Könyvecskémet olvasgattam és újra emberi formát öltöttem. Friss kenyeret vittem békejobbomul. Kuled mondjuk egész délelőtt nyígott a kialvatlanságtól, de már kevésbé érdekelt. Voltak azért jobb pillanatai is...
Ők tudják, én nem értem...
Ebédnél megnyugodott, nyami-nyami sárgaborsó főzelék (vöröslencséből:)))...
Mindkettőnk szerencséjére jó nagyot szunyált és mókuskásan ébredt. Kapott is egy jutalom fagyikát. Épp Bob Mestert nézi a SÜNIs részt...
Míg ő falatozott végre kitaláltam a délutáni programot. Rohantunk a metróhoz, némileg szalonképesítve...
Uticélunk Pireus irányában található, Moschato és Nea Faliro megálló között. A metróról néztem ki korábbi utazásaink során, de nem volt egyértelmű a dolog. Most mégis megpróbáltuk, már a metrózással is jól ellettünk volna...
Szóval közvetlenül a metró és a házak között (fallal elválasztva), van egy igen hosszúkás park, kígyószerűen tekergőző sétánnyal. Közben elszórva mindenféle érdekességek. Berontunk...
Tisztára olyan mint a 'Titkos kert'...
rozmaringot is érdemes innen lopni, sövényként nő...
az első megállónk...
és a titkos meglepetés...
érett sárgabarack hullott alá...
az elsuhanó metró páholyból...
Sokat libikókáztunk is, nagyon jóféle konstrukció...
Rövid átkötő szakasz, mosolygó bogárral...
Felsejlik második állomásunk...
Az ész megáll és egy helyben toporog...
Ilyen az, aki Barneytól tanulja a bújócskázást. Tíz pont!
Erre a terepre én is azt mondom, hogy durva. Pláne, hogy rajtunk kívül nem volt ott senki. De nem csak a játszón, hanem úgy általában. Pedig tekintélyes időt eltöltöttünk és mégis csak véletlenül tűnt fel pár figura. Hétvégén Adrit is el akarjuk vinni, akkor majd újra teszteljük.
Harmadik stáció...
És persze újra mászás és csúszás. Közben ellenőrzi, hogy megvagyok e:)))...
AHH! ÁGH!...
Kicsit lejjebb megpihentünk...
Természetesen a MANA HÉJA megy a szemétbe. Aztán még 10 körben minden más, amit előkotortam...
a botocskagyűjtés sem maradhatott ki...
Szuper ez a hely, ebben egyetértettünk. Minden jó, ha a vége jó...
Nem mentünk a park végéig, innen visszafordultunk. Nettó fél óra a táv, úgy is hogy rohantunk mint az őrült.
Aztán még macskát látott...
Majd a forrást is megtaláltuk. Volt egy kukázós, az erre az udvarra szaladt be. Alant a felhozatalnak egy kis töredéke. Eléggé takarták a bokrok a terepet, de így 12 vörhenyes rémséget tudtam megszámolni. Kuled gyökeret eresztett, úgy kellett felkapálni...
Feltuszkoltam a metróra, bár nem nagyon akart hazajönni. Biztattam, hogy az itteni korcsot megetetheti. Véletlenül volt nálunk macskakaja...
Itthon folytattuk a békés együttműködést. Vacsora, fürdés, lefekvés bárminemű nyígás nélkül:) Öröm és bódottág!
Holnaptól Adri szabin lesz, az már tömeghisztéria. Igyekszem változatos programokkal szórakoztatni őket és benneteket:)
Pipikém, ha nekem egy kihalt parkban a fejemre esne a sárgabarack, nem csak 5 szemet szednék!
VálaszTörlésKiskhaled egyedül bújócskázik?! Megyek már! Hol a fenében vannak azok a jóltartott görög gyerekek?
Hát annyit szedtünk, amennyit lehetett és kétpofára zabáltuk. Visszafelé is összeszedtük a leesőket:)
TörlésLátod, szegény magányos farkas! Lóra, aztán iszkiri:)
Atom játszó!
VálaszTörlésHát még, hogy árnyas padokon lehetett üldögélni és nem voltak visongó gyerekek:)))
TörlésNagyon jó hely, és nagyon jó fotók Kalózról. Igazán pompás nap! Szerintem úgy eldugták ezt a parkot, hogy még a görögök se tudnak róla, mi van a fal mögött...
VálaszTörlésez a bújóóócska!:D zabálni való!!!:) na majd igyekszünk kifele mi is, hogy szegény gyerek ne unatkozzon!!:) (vagyis Andriska majd lefoglalja, mi meg mehetünk Pipi napozni, fürdeni, vásárolni, frappézni, amit csak akarunk!!:D:D:D)
VálaszTörlés