No lássuk, lássuk! Merre sodort minket. Leginkább a délelőttről, mert du. nem tudtam dokumentálni, mert egy L.F. Jóska vagyok.
Barátságos 7 órai ébresztővel jól indult a napunk. Ez nekem már tiszta hawaii:) Khaled remek formában volt, magát akarta nézni a tvben.
Elindultunk Adrival, mert kellett a piacról ez-az. Ilyenkor mindig rájövök, hogy hülyeség szombaton menni. Alig akad ember, teljesen ráérünk, stb. Sőt ha Adri nincs ott, akkor bátran nézelődhetünk és fotózhatok is. Pl. az utódját, amint a földön pepecsel és egy öreg bácsi megsimogatja a fejét...
ill. amikor az ujját egy retkes lukba dugja, Athén egyik legretkesebb utcáján a piacfelé menet...
De nézni is tud, csak úgy...
Ez a piacozás tetszőleges időt kitöltő program. Ha ráérünk, felhívom a figyelmét a halas boltra. Jó lenne, ha leülhetnék az ajtóba kávézni, de ehhez nem elég üzembiztos...
Már a piacon, kinézte a narancsot valaki (szerintem félhajléktalan) kezéből...
Amíg falta, végre itt is körül nézhettem...
Életveszélyes a piacon, a cseresznyék megúszták, olajbogyót viszont lopott...
Itt vesszük a tojást, a néni irtó nagy arc. Mindig kérdezi, hogy ugye a gyereknek veszem és hogy szereti e a tojást. Csak rá kell nézni...
Az araboknál megpihentünk, egyiptomi testvéreinkkel barátkoztunk. Itt is sok érdekes egyiptomi portékát árulnak. Viszont még az elején szólt az eladó (nem azonos az üzlet tulajdonosával!:))), hogy ne itt vásároljunk, hanem a Kleopátrában. Lojális személyzet. A nagy barátságra tekintettel még dobozos üdítőt is kaptunk. Jó kör volt!...
Visszafelé én öngyilkos módon Monastiraki felé akartam menni, de Kuled ugyanarra vissza. És lőn, bár a halas boltnál sikerült kicseleznem. A zenélő trafikot viszont nem úsztuk meg...
Aztán pihengetett, kissé már be van csápolva. Hazamenni persze nem akart, végül vinni kellett...
Itthon már készen várt a spenót, amit ezúttal kiköpött. Minden második alkalommal eszi meg, de akkor tonnaszámra. Úgy kell neki. Maratoni alvás következett, volt mit bepótolni.
Délután jöttek a felhők, dörgés, villámlás. Itthon vártuk, hogy mi lesz. Aztán lemerészkedtünk a boltba. Kár, hogy nem vittem pénztárcát. Újabb kör. Macskaetetés. Téren Jezaval botozás, kis labdázás. Kár, hogy nem vittem fényképezőgépet. Majd eleredt az eső. Először megbújtunk a templomnál, de nem akart elállni. Fiúk is kidőltek, főleg az enyém. Kár, hogy nem vittünk esernyőt. Bár a Kuled fergetegesen szórakozott, nem akart bejönni az esőről. MÉG, VÍZ! Hát ennyi az annyi.
Pont tegnap beszéltük egy másik kisgyerekes ismerőssel, hogy a gyerekek valószínűleg nem olyannak érzik a spenótot, mint a felnőttek, ezért nem szeretik. Mázli, hogy Khalednek ez csak minden második alkalommal jut az eszébe :-)
VálaszTörlésPipi, hívtak már? Holnap letelik a két hét...
Igen, ezzel mi van? Spenót: szerintem akkor eszi, ha kell neki vas. Ha nem kell, nem eszi. Ennyi!
VálaszTörlésMegértek minden gyereket, aki nem komálja, magába én sem szeretem, mint főzelék, de joghurtos salátának, spenótos-kék sajtos tésztának, tejszínes-spenótos gnoccinak, vagy lasagna-ba nagyon is!
VálaszTörlésHát én még főzeléknek is megeszem a spenótot, mert azt is lehet isteni finomra. Méghozzá egy olyan személy receptúrája, aki sehogy sem eszi a spenótot, sőt a szagától is undorodik! Kuled meg egyszerűen bolond!:)))
VálaszTörlésNekem nem a főzelék íze, hanem az állaga és a látványa, ami nem szimpi. Bár még nem kóstoltam azt a bizonyos receptúrát...
VálaszTörlés