Szerda este fáradtan és a család újraegyesítésének nemes gondolatától eltelve, nem foglalkoztam a lakásunk állapotával. Adri a nagyszobát rendbe szedte a tiszteletünkre, a többi csak nappali fénynél tűnt durvának. Semmi gond, erre számítottam. 6 adagot kimosni úgyis gyerekjáték, a fürdőt pedig minden este sikálhatom, míg a Khaled lubickol:). Az áprilisban búcsúebédnek szánt fasírt maradéka azért engem is meghökkentett. Épp a minap dicsértem a hűtőnket, hát tényleg le a kalappal. Egy SANYO II-esből már rég kimászott volna, és álmában támad Adrikára. Ebben a csodahűtőben szinte virgoncan köszöntött több hasonlóan élemedett korú társával egyetemben.
Szóval van mit csinálni, unatkozni pár napig nem fogok.
Kuled lelkesen ébredt és szinte azonnal sétálni óhajtott. Első utunk természetesen a kávézóba vezetett, mintha puskából lőtték volna ki. Frappé és némi cukorka, helyreállt a világrend.
Itthon Apjával teljes repertoárjukat végigjátszották, aztán hamar aludni tért.
Délután folytattam a gigászi küzdelmet az élhető környezetért, Khaled bicajozott, legózott, illetve a teraszon szórakázott. Az időjárás felhős de kellemes, átvezetésnek pont megfelel. A Khaled később megéhezett és PIZZA-t rendelt. Megkapta, minimál verzióban. A hűtőnek több napig pihenni kell, addig nem vásárolunk:)))...
A csavarhúzó mindenesetre nála van...
A délután további részére épp elég volt kocsi nélkül indulni a boltba. A 2 órás kör alatt ellenőriztünk minden fát és bokrot, csatornafedőt, repedést. Járműveket és boltokat. Az üres telek cicájánál nagy újság van, bekapta a legyet. Igyekszünk vele törődni, nehogy hiányt szenvedjen valamiben a kedves anyuka. Nagy műsor lesz, remélem odapottyantja a kicsiket, Kuled még nem látott ilyesmit.
Hamar kidőltünk, újabban szokásos műsor lefekvés előtt: pisi, kaki, orrfújás, diffúz fájdalmak, szomjúság. MAMA TÜCCS, ODA! A végén már nem volt ereje mást kitalálni, békésen elszundított.
A pizza nem is olyan mini. Én arra értem haza Cannes-ból, hogy be van vásárolva és rend van! Azóta már nem, mert én hazajöttem, kipakoltam, csináltam sok szennyes edényt. Persze 10 nap az nem olyan sok... de azért nem semmi.
VálaszTörlésInkább a feltét szegényes, mert nem volt itthon semmi.:)
TörlésHát igen, én is mindig megkapom Adritól, hogy ő milyen szépen rendet tart. Persze, ha egyedül van nem nehéz:))) Egy gyöngysorral persze más a helyzet!:)