Bizony, bizony utolért minket az utazási para. Mindenki a maga módján készül az indulásra.
Én aggódom, hogy ne legyen e botrány a repülőn, valamint nagyon várom és túlélésre játszom. Adri könnyes szemmel kóvályog és azt hajtogatja Drágáim, mi lesz velem nélkületek. Tudnék neki mit mondani, de Ő tényleg elhiszi hogy szenved, minek rúgni rajta még egyet:). Khaled nem követi az eseményeket, de Ő is érzi a készülődést, valamint bosszantják a rejtélyes zacskók csomagok, amikhez nem szabad hozzányúlni. A bőrönd megjelenése nem váltott ki katarzist, úgy mint Adri indulása után (mikor Adri ide indult, megjegyezte a kék IKEAs szatyrot. Otthon elővettem párat még a költözéshez és teljesen beparázott tőle). Ő alapvetően csak az éjszakákra korlátozott köhögéssel veszi ki a részét a hisztériából.
Tegnap csak takarítottunk (reggel jön a főbérlő), valamint délelőtt együtt leugrottunk kávézni, hintázni. Nincs már kedvünk messzire menni, olyan mintha nem lenne rá idő.:) Ezenkívül csak a titkos projektjeimmel foglalkozom:)
Hagyjuk is a mai napot, talán a péntek:)))
Átérzem ezt az állapotot. Ilyenkor már "csak" várni kell, és persze sokkal lassabban telnek ezek napok. Akárhogy is, már csak kettőt kell aludni! Ez tény! Subidubidúúúú!
VálaszTörlés